Biztonságos karbantartás a mezőgazdaságban
Biztonságos karbantartás a mezőgazdaságban
A mezőgazdaság a munkavégzéssel kapcsolatos balesetek tekintetében az egyik legveszélyesebb ágazat. A mezőgazdasági dolgozók körében az átlagos munkavállalókhoz képest a nem halálos kimenetelű munkahelyi balesetek 1,7-szer, a halállal végződő balesetek pedig háromszor gyakrabban fordulnak elő. Az EU-27 mezőgazdaságára túlnyomórészt a családi munkavégzés és az önfoglalkoztatás magas aránya jellemző, minthogy a gazdaságokban a legtöbb munkát a gazdaság tulajdonosa vagy családtagjai végzik. A gazdaságokban dolgozó személyek közül tízből kilenc (89%) családi munkaerő.(1) 2007-ben a gazdálkodók 78%-a egyedül dolgozott családtagjai, valamint csúcsidőszakokban alkalmazottak alkalmi segítségét igénybe véve. (2) Az önfoglalkoztatás, illetve az a tény, hogy a gazdálkodás gyakran családi vállalkozás, kihívást jelent a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából.
Karbantartási feladatok a mezőgazdaságban
A mezőgazdaságban végzett karbantartási tevékenységek igen sokrétűek. Idetartozik:
■ a gépek, berendezések és járművek karbantartása és javítása;
■ a gazdasági udvarok és épületek karbantartása;
■ a silók, tárolók, hígtrágyatárolók és gabonatárolók karbantartása;
■ az elektromos berendezések karbantartása;
■ a vízelvezető és öntözőrendszerek karbantartása;
■ a kövezett és kőburkolat nélküli utak karbantartása.
Karbantartással kapcsolatos veszélyek a mezőgazdaságban
Mivel a gazdaságok karbantartási feladatai igen sokrétűek, számos különböző veszélyt jelentenek, úgymint:
■ a géppark karbantartásával kapcsolatos mechanikai veszélyek (összezúzódás, begabalyodás és nagynyomású folyadék kilövellése);
■ elektromos veszélyek a meghibásodott eszközökkel történő munkavégzés vagy villamos berendezések, eszközök karbantartása vagy elromlott elektromos kerítések javítása során;
■ hegesztéssel vagy fűtőberendezések karbantartásával, forró felületekkel rendelkező berendezések karbantartásával vagy folyadékok kezelésével kapcsolatos hőhatások;
■ karbantartás során veszélyes anyagok használatával vagy veszélyes anyagokat tartalmazó berendezések karbantartásával kapcsolatos kémiai veszélyek;
■ veszélyes és robbanásveszélyes anyagokat tartalmazó létesítmények vagy berendezések (például tartályok, tárolók és silók vagy üzemanyagtartályok) karbantartása alatt jelentkező tűz- vagy robbanásveszély;
■ biológiai anyagokkal szennyezett berendezések (például hígtrágyatárolók, árkok és szennyvízcsatornák) karbantartása során jelentkező biológiai veszélyek;
■ ergonómiai veszélyek (például kényelmetlen testhelyzet, rosszul megtervezett eszközök);
■ zárt térben történő munkavégzés.
A mezőgazdasági karbantartási munkálatokkal kapcsolatos balesetekhez vezető leggyakoribb tényezők
A leggyakoribb tényezők a következők:
■ egyedül végzett munka;
■ védőfelszerelés hiánya;
■ pénzhiány, sürgető határidők és kimerültség;
■ figyelem/képzés/információ hiánya;
■ alvállalkozásba adás/vétel.
Megelőző intézkedések
■ Törekedni kell a kockázatok kiküszöbölésére.
■ Amennyiben a kockázatokat nem lehet teljesen kizárni, biztonságos munkavégzési előírásokkal a lehető legalacsonyabb szintre kell őket szorítani.
■ Megfelelő felszerelést kell használni, beleértve a személyi védőfelszerelést.
■ Soha nem szabad olyan munkát végezni, amelynek elvégzéséhez nem áll rendelkezésre a szükséges szaktudás.
Gépek és járművek karbantartása
A gépek karbantartása és szervizelése közben be kell tartani a biztonságos munkavégzési előírásokat.
■ Bármilyen beavatkozás előtt a gépet le kell állítani.
■ Meg kell győződni arról, hogy a gép valóban leállt – nem szabad elfeledkezni a leállási időről.
■ A mozgásra vagy forgásra képes alkatrészeket rögzíteni kell – például ékeléssel, kitámasztással.
■ Követni kell a gyártó utasításait.
■ A gép újraindítása előtt a védőeszközöket vissza kell helyezni.
Zárt térben történő munkavégzés
A gazdaságok területén a dolgozóknak esetenként zárt terekbe – például nedves gabonasilók, hígtrágyaaknák vagy tárolótartályok – kell bejutniuk, hogy ott karbantartási, szemrevételezési, tisztítási vagy javítási feladatokat lássanak el. Veszélyek merülhetnek fel a következő okok miatt: oxigénhiány, mérgező vagy gyúlékony gázok, folyadékok vagy szilárd anyagok, amelyek hirtelen térkitöltéssel fulladást, tüzet vagy robbanást okozhatnak.
■ Kerülni kell a zárt térbe történő belépést.
■ Ha a belépés elkerülhetetlenül szükséges, biztonságos munkarendet kell követni.
■ Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell foganatosítani.
■ Belépés előtt tesztelni kell a helyiség levegőjét.
■ Megfelelő felszerelést kell használni, azaz személyi védőfelszerelést (pl. légzőkészüléket, hámokat és biztonsági hevedereket), világítást (robbanásveszélyes légkörben is engedélyezett technológiát) és kommunikációs felszerelést.
Magasban történő munkavégzés
Magasban történő munkavégzés a gazdaságok épületeinek, műtárgyainak és gépeinek karbantartása során fordulhat elő. Leeséses balesetek tetőkről vagy törékeny tetőkön keresztül, járművekről, létrákról történő zuhanás, vagy alkalmatlan személyemelő gépek/állványok alkalmazásából eredően fordulnak elő.
■ Kerülni kell a magasban történő munkavégzést.
■ Ha ez elkerülhetetlen, megfelelő felszerelést kell használni.
■ Szükség esetén a leesést megakadályozó felszerelés, például biztonsági hám alkalmazandó.
■ Meg kell győződni arról, hogy az eszközök és anyagok biztonságosan felemelhetők és leereszthetők.
■ Minden esetben feltételezni kell, hogy a tető törékeny, ha csak ennek ellenkezőjéről meg nem bizonyosodtunk.
■ A törékeny tetejű épületeket figyelmeztető jelzésekkel kell ellátni, különös tekintettel a feljutási pontokra.
■ Járműveken történő munkavégzés esetén csúszásmentes biztonsági lábbelit kell viselni.
■ Nem szabad létrát használni, ha a munkavégzésnek van más, biztonságosabb módja is.
■ Létra használata esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy az nem csúszhat el, valamint szintezett és szilárd alapon áll.
(1) Eurostat, Agricultural statistics: Main results 2007–08, Eurostat pocketbook, 2009 edition (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-ED-09-001/EN/ KS-ED-09-001-EN.PDF).
(2) Eurostat, Farm structure, statistics explained (March 2010) http://epp.eurostat. ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Farm_structure
Vélemény, hozzászólás?