Biztonságos karbantartás a mezőgazdaságban | Üzemorvos Borsod megye, Gönc, Abaújszántó, Encs

Biztonságos karbantartás a mezőgazdaságban

Biztonságos karbantartás a mezőgazdaságban

Biztonságos karbantartás a mezőgazdaságban

A mezőgazdaság a munkavégzéssel kapcsolatos balesetek tekintetében az egyik legveszélyesebb ágazat. A mezőgazdasági dolgozók körében az átlagos munkavállalókhoz képest a nem halálos kimenetelű munkahelyi balesetek 1,7-szer, a halállal végződő balesetek pedig háromszor gyakrabban fordulnak elő. Az EU-27 mezőgazdaságára túlnyomórészt a családi munkavégzés és az önfoglalkoztatás magas aránya jellemző, minthogy a gazdaságokban a legtöbb munkát a gazdaság tulajdonosa vagy családtagjai végzik. A gazdaságokban dolgozó személyek közül tízből kilenc (89%) családi munkaerő.(1) 2007-ben a gazdálkodók 78%-a egyedül dolgozott családtagjai, valamint csúcsidőszakokban alkalmazottak alkalmi segítségét igénybe véve. (2) Az önfoglalkoztatás, illetve az a tény, hogy a gazdálkodás gyakran családi vállalkozás, kihívást jelent a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából.

Karbantartási feladatok a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságban végzett karbantartási tevékenységek igen sokrétűek. Idetartozik:

■     a gépek, berendezések és járművek karbantartása és javítása;

■     a gazdasági udvarok és épületek karbantartása;

■     a silók, tárolók, hígtrágyatárolók és gabonatárolók karbantartása;

■     az elektromos berendezések karbantartása;

■     a vízelvezető és öntözőrendszerek karbantartása;

■     a kövezett és kőburkolat nélküli utak karbantartása.

 

Karbantartással kapcsolatos veszélyek a mezőgazdaságban

Mivel a gazdaságok karbantartási feladatai igen sokrétűek, számos különböző veszélyt jelentenek, úgymint:

■     a géppark karbantartásával kapcsolatos mechanikai veszélyek (összezúzódás, begabalyodás és nagynyomású folyadék kilövellése);

■     elektromos veszélyek a meghibásodott eszközökkel történő munkavégzés vagy villamos berendezések, eszközök karbantartása vagy elromlott elektromos kerítések javítása során;

■     hegesztéssel vagy fűtőberendezések karbantartásával, forró felületekkel rendelkező berendezések karbantartásával vagy folyadékok kezelésével kapcsolatos hőhatások;

■     karbantartás során veszélyes anyagok használatával vagy veszélyes anyagokat tartalmazó berendezések karbantartásával kapcsolatos kémiai veszélyek;

■     veszélyes és robbanásveszélyes anyagokat tartalmazó létesítmények vagy berendezések (például tartályok, tárolók és silók vagy üzemanyagtartályok) karbantartása alatt jelentkező tűz- vagy robbanásveszély;

■     biológiai anyagokkal szennyezett berendezések (például hígtrágyatárolók, árkok és szennyvízcsatornák) karbantartása során jelentkező biológiai veszélyek;

■     ergonómiai veszélyek (például kényelmetlen testhelyzet, rosszul megtervezett eszközök);

■     zárt térben történő munkavégzés.

 

A mezőgazdasági karbantartási munkálatokkal kapcsolatos balesetekhez vezető leggyakoribb tényezők

A leggyakoribb tényezők a következők:

■     egyedül végzett munka;

■     védőfelszerelés hiánya;

■     pénzhiány, sürgető határidők és kimerültség;

■     figyelem/képzés/információ hiánya;

■     alvállalkozásba adás/vétel.

 

Megelőző intézkedések

■     Törekedni kell a kockázatok kiküszöbölésére.

■     Amennyiben a kockázatokat nem lehet teljesen kizárni, biztonságos munkavégzési előírásokkal a lehető legalacsonyabb szintre kell őket szorítani.

■     Megfelelő felszerelést kell használni, beleértve a személyi védőfelszerelést.

■     Soha nem szabad olyan munkát végezni, amelynek elvégzéséhez nem áll rendelkezésre a szükséges szaktudás.

 

Gépek és járművek karbantartása

A gépek karbantartása és szervizelése közben be kell tartani a biztonságos munkavégzési előírásokat.

■     Bármilyen beavatkozás előtt a gépet le kell állítani.

■     Meg kell győződni arról, hogy a gép valóban leállt – nem szabad elfeledkezni a leállási időről.

■     A mozgásra vagy forgásra képes alkatrészeket rögzíteni kell – például ékeléssel, kitámasztással.

■     Követni kell a gyártó utasításait.

■     A gép újraindítása előtt a védőeszközöket vissza kell helyezni.

 

Zárt térben történő munkavégzés

A gazdaságok területén a dolgozóknak esetenként zárt terekbe – például nedves gabonasilók, hígtrágyaaknák vagy tárolótartályok – kell bejutniuk, hogy ott karbantartási, szemrevételezési, tisztítási vagy javítási feladatokat lássanak el. Veszélyek merülhetnek fel a következő okok miatt: oxigénhiány, mérgező vagy gyúlékony gázok, folyadékok vagy szilárd anyagok, amelyek hirtelen térkitöltéssel fulladást, tüzet vagy robbanást okozhatnak.

■     Kerülni kell a zárt térbe történő belépést.

■     Ha a belépés elkerülhetetlenül szükséges, biztonságos munkarendet kell követni.

■     Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell foganatosítani.

■     Belépés előtt tesztelni kell a helyiség levegőjét.

■     Megfelelő felszerelést kell használni, azaz személyi védőfelszerelést (pl. légzőkészüléket, hámokat és biztonsági hevedereket), világítást (robbanásveszélyes légkörben is engedélyezett technológiát) és kommunikációs felszerelést.

 

Magasban történő munkavégzés

Magasban történő munkavégzés a gazdaságok épületeinek, műtárgyainak és gépeinek karbantartása során fordulhat elő. Leeséses balesetek tetőkről vagy törékeny tetőkön keresztül, járművekről, létrákról történő zuhanás, vagy alkalmatlan személyemelő gépek/állványok alkalmazásából eredően fordulnak elő.

■     Kerülni kell a magasban történő munkavégzést.

■     Ha ez elkerülhetetlen, megfelelő felszerelést kell használni.

■     Szükség esetén a leesést megakadályozó felszerelés, például biztonsági hám alkalmazandó.

■     Meg kell győződni arról, hogy az eszközök és anyagok biztonságosan felemelhetők és leereszthetők.

■     Minden esetben feltételezni kell, hogy a tető törékeny, ha csak ennek ellenkezőjéről meg nem bizonyosodtunk.

■     A törékeny tetejű épületeket figyelmeztető jelzésekkel kell ellátni, különös tekintettel a feljutási pontokra.

■     Járműveken történő munkavégzés esetén csúszásmentes biztonsági lábbelit kell viselni.

■     Nem szabad létrát használni, ha a munkavégzésnek van más, biztonságosabb módja is.

■     Létra használata esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy az nem csúszhat el, valamint szintezett és szilárd alapon áll.

 

(1) Eurostat, Agricultural statistics: Main results 2007–08, Eurostat pocketbook, 2009 edition (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-ED-09-001/EN/ KS-ED-09-001-EN.PDF).

(2) Eurostat, Farm structure, statistics explained (March 2010) http://epp.eurostat. ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Farm_structure

 

Készült: FACTS 99 TE-AE-11-099-HU-C alapján
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
Gran Vía, 33, 48009 Bilbao, SPANYOLORSZÁG Tel. +34 944794360, Fax +34 944794383
E-mail: information@osha.europa.eu
© Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség.
http: //osha.europa.eu Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

üzemorvos Borsod megye, Abaúj, Miskolc, Encs | Powered by WordPress
Dienes - a költséghatékony foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás